Amikor a „gyerekek” és az „éhezés” szavak egy mondatban szerepelnek, két dolgot tudok elképzelni:

1. A harmadik világ gyermekeit, akik éheznek

2. A nyugati világ gyermekeit, akik éheznek

Én most az utóbbit fejteném ki röviden.

Olyan korban élünk, amikor az étel a fejlett országokban nem számít hiánycikknek, mégis nagyon sok gyermek éhezik. 

Mostanában rengeteget lehet hallani arról, hogy az elhízás egyre több gyermeket érint, akik sajnos nagy valószínűséggel felnőttkorukra is súlyproblémákkal fognak küszködni. Akkor mégis hogyan lehetséges, hogy egy modern társadalomban élő gyermek alultáplált legyen?

Itt most nem arra gondolok, hogy egy gyerek nem kap enni otthon vagy csak keveset eszik az elé tett ételből, hanem arra, hogy nem kapja meg mindazokat a vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek a fizikális és mentális fejlődéséhez szükséges lenne.

Nem, a mekis hamburgerbe nincs semmi, amire egy fejlődésben lévő (vagy akár a már fejlett) szervezetnek szüksége lenne. Ahogy a mirelit pizzában, sült krumpliban, a sarki pékségben vett kakaós csigában vagy pogácsában, de még a gyümölcsös joghurtokban vagy müzli szeletekben sincs.

Most mondhatod azt, hogy a te gyereked csak ezeket a típusú vackokat eszi meg, míg a főtt brokkolihoz hozzá sem nyúl, de akkor el kéne gondolkodnod azon, hogy ez mégis kinek a hibája?

Egy baba nem úgy születik meg, hogy nagyobb korában csak a sajtos-sonkás melegszendvicset lesz hajlandó megenni mindezt kólával leöblítve.

Egy gyermek elsősorban a szüleit utánozza. Ha TE undorodsz a kelbimbótól és fintorogva teszed a gyerek elé a zöldséget, akkor ne várd azt, hogy a gyereked hatalmas vigyorral az arcán lapátolja mindet befelé olyan felkiáltásokkal megtűzdelve, hogy ma is király vacsit rittyentettél össze, köszi anyu… 

A gyereked azt fogja enni, amit TE, olyan szokásai lesznek, amilyenek NEKED is vannak, hiszen egy gyerek elsősorban a közvetlen környezetétől, a szülőtől tanul. Mutass olyan példát, amilyet szeretnél, hogy ő is kövessen. Étkezz változatosan és főzz szezonnak megfelelően tápanyagdús alapanyagokból készült ételeket.

Számos kutatás és statisztika igazolja a mai napig azt, hogy a tápanyaghiány nagyon súlyos egészségügyi következményeket von maga után. Az egyoldalú félkész és késztermékek, melyeket a modern társadalmunk előszeretettel használ, a magas kalóriatartalom mellett legtöbbször csak mesterséges adalékanyagokat, színezékeket, ízfokozókat,  tartósítószereket, nagy mennyiségű sót és cukrot tartalmaznak, de valódi tápanyagokat alig. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű vitaminok és ásványi anyagok hiánya olyan kockázatokkal járhat, mint például a csontok nem megfelelő növekedése, az alacsony csontsűrűség, mely csontritkuláshoz vezethet, idegrendszeri problémák, vashiányos vérszegénység, hormonális problémák, depresszió, gyenge immunrendszer, elhízás és az ebből következő betegségekre való megnövekedett kockázat, mint például szív- és érrendszeri megbetegedések, inzulinrezisztencia és az ebből következő cukorbetegség, magas vérnyomás…

Nem tudod hol kezd? Mi lenne, ha csak a legegyszerűbb dolgokkal indítanál: dobj ki mindent, ami hozzáadott cukrot és mesterséges adalékanyagokat, aromákat, tartósítószereket tartalmaz és vegyél friss, szezonális, élettel teli zöldségeket és gyümölcsöket. Ezt egészítsd ki hüvelyesekkel, gabonákkal és ha a gyerek már eszi/eheti, akkor minőségi hússal, hallal vagy tojással. Az itókáit se felejtsd el lecserélni sima vízre!

Ha szeretnél tőlem tanácsadást, kattints az alábbi linkre.


Életmódváltó Programok